Boldog új...

Azon gondolkodtam az elmúlt napokban, hogy vajon, azon túl, hogy ki-ki formálisan és megszokásból, avagy pedig szívből jövően boldog új évet kíván, még mi szükséges ahhoz, hogy valóban boldog legyen az év? S hadd legyek telhetetlen, ne csak az év, hanem, ha megtaláltuk a boldogság forrását, akkor legyen minden évünk egyformán boldog. Ha lehet, akkor az idők és az örökkévalóság végéig.

Ha létezne az örök boldogság forrása, bizonyosan sok modernkori felfedező indulna útnak, hogy egy nagyot kortyoljon belőle. No, de milyen is az, amikor boldogok vagyunk? Ha le szeretnénk írni egy boldog ember állapotát, alighanem Pál apostolhoz hasonló jelzőket találnánk: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség jellemezné. (Pál levele a Galátziabeliekhez. 5:22)

Már többször megfigyeltem, hogy azok az emberek, akik igazán boldogok, akikről - ahogy mondani szokás - más messziről látszik az öröm, kivétel nélkül élő kapcsolatot ápolnak Istennel. Hiszen Isten boldognak teremtette az embereket. (2 Nefi 2:25) Ők azok, akik naponta imádkoznak, akik próbálják megismerni és beengedni életükbe az Úr akaratát, ők azok, akik tágra nyitják előtte az ajtajukat.

Ha találkozol panaszkodó emberrel, tedd föl neki a kérdést: - Van élő kapcsolatod az Úrral?
Figyeld meg, hogy a legtöbben nem-mel fognak válaszolni. S ha beszélgettek még, arra is lesz lehetőséged, hogy feltárd neki a boldogság receptjét.

Javasolhatod például, hogy keressen dolgokat, melyekért hálás lehet. Bármiért lehet hálás. Egy mosolyért a boltban. Egészséges gyermekeiért, házastársáért. Azért, hogy biztonságosan tud közlekedni. Azért, hogy süt a nap.Vagy... lehet hálás a nehézségekért, hiszen ezek megerősíthetik. A hála isteni érzése különleges ajándék, melyet Mennyei Atya adott az ő gyermekeinek, vagyis nekünk. "Menjetek be az ő kapuin hálaadással!" (Zsoltárok könyve 100:4)

Javasolhatod neki, hogy legyen elfogadóbb másokkal, vagy helyzetekkel. Igen, mindenki megtapasztalja a betegség lehangoló erejét. Igen, mindenki átmegy olyan helyzeteken, amikor több a sötétség mint a fény. Szükségünk van ezekre a tanulási lehetőséget adó helyzetekre. S az is igaz, hogy mindenki találkozik olyan emberekkel, akiknek az elfogadása kihívást jelentenek. Rájuk is szükség van, hiszen ők a legnagyobb tanítómestereink.

S ha csak ezt a két dolgot megteszi, azt hiszem, idővel saját maga is észreveszi, hogy voltaképpen elkezdte beengedni az életébe Istent, s vele együtt a boldogságot.

Persze, a felsorolásból kihagyhatatlan a rendszeres ima, kihagyhatatlan a napi szentírás-olvasás, a mások szolgálata és azt hiszem, még sokáig tudnánk folytatni az eszközök sorát. Amit biztosan tudok: azok az emberek, akik boldognak érzik magukat, nem egy csettintéstől lettek azok.

Az is igaz, hogy a boldogság nem azonos a gondtalanság állapotával, hiszen a betegségek, a sárga csekkek özöne, vagyis az élet nehézségei azokat is nyomasztják, akik követik Istent. Ám közös bennük, hogy nem ragadnak le egyszerűen ezeknél a kihívásoknál, szemüket sokkal messzebbre, mondhatnám magasabbra emelték.

Egészen magasra. Oda, ahol a boldogság forrása ered.

Boldog új évet kívánok!